SÓSTÓ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

A SÓSTÓRÓL

sosto_01

A tanösvény története

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér Megyei Csoportjának tagjai 1986-ban kezdték el a Sóstó és Homokbánya botanikai és ornithológiai feltárását. ennek eredményeként 1990. novemberében országos védettséget kapott a homokbánya botanikai eldorádója, a lődombok gyurgyalag és partifecske kolóniája, és a vízmű erdő kékvércse telepe.

Az 1991-93. évek során több tonna szeméttől mentesítették a Homokbánya kubikgödreit a Gaja Környezetvédő Egyesület által szervezett szemét- és hulladékgyűjtő táborok. 1993-ban az orchideák védelmére épült az első bürü a nagy kubikgödörben, de a híd faanyagát felügyelet híján elhordták.
1996-ban a Zöld Kerekasztal Társaság (ZKT) és a Hérosz Fejér Megyei Szervezete segítségével létrejött az első botanikai tanösvény. Ezen első információs táblát a Hérosz, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a ZKT állította 1998-ban a Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület bemutatására. Az ösvényt kialakító táborok diákjai három nyarat végig dolgoztak az első nyomvonal kialakításán, de a karbantartás forrás hiányában elmaradt, és az ösvényeket benőtte a növényzet.
1999-ben a Zsombék Természetkutató Egyesület (TKE) elkészítette a Sóstó védetté nyilvánítási dokumentációját, amely 2003. januárjában lett helyi jelentőségű természetvédelmi terület.
2000-ben a Zsombék TKE tervezte meg a Sóstó és a Homokbánya bemutatását célzó tanösvény nyomvonalát és tájékoztató tábláit, majd az Alcoa alapítvány anyagi támogatásával vett igazi lendületet a területfejlesztés. 2001. tavaszán került átadásra az első 5 km-es tanösvény szakasz, 8 db információs táblával, 110 méter bürüvel és egy madár megfigyelő kilátóval a Sóstó északi medencéjében, 2002-ben 6 tábla, és a sziget körül 150 méter bürü épült. 2003-ban 4 db tábla, és 70 méter bürü készült el, valamint bővült a nyomvonal 1,3 km-rel. 2003-ban épült meg a nyitott erdei tanterem a szigeten, valamint a keleti és a nyugati bejáratot őrző Kócsag-kapuk, melyeket a látogatók „zsiráfnak” becéznek.
2004. őszén állt a természet szolgálatába a Zöldtanya (később információs központ és tájmúzeum), az udvarán sátorozási lehetőséggel. 2005. tavaszán került átadásra a Szárcsa úti bürü folytatásaként a Kócsag-torony. A tanösvény záró 700 méteres szakasza a stadion mellett épül majd, a tervezők reményei szerint még 2005-ben.

Látnivalók – Székesfehérvári Homokbánya – Természetvédelmi Terület – Sóstó, Székesfehérvár

sosto_terkep011

Sóstó és környéke kedvelt üdülő-pihenő terület. Módszeres fejlesztése a XIX. században kezdődött.1900-as éves első felében a gyógyhatású tó mellett élénk üdülőkultúra kezdett kifejlődni. Kedvelt pihenő- és kirándulóhely volt, ahol árnyas parkok, ligetek kínáltak pihenési lehetőséget a város lakóinak, a tavon pedig csónakázni lehetett. Mivel 1913-tól folyamatosan kommunális szennyvizet vezettek a déli tórészbe, elmocsarasodott az egész tó. Később szovjet katonai bázis volt a területen, majd az ipari üzemek tevékenységei szűkítették az értékes élőhelyek nagyságát. Országos védelmet kapott a Sóstóval szomszédos homokbánya. A tavat és környékét a következő évtizedekben elhanyagolták, egy része a város szennyvíz-ülepítőjévé vált. Székesfehérvár Sóstó településrésze hosszú ideig a város szégyene volt, elhanyagoltsága és kizsákmányolása miatt. 2000-ben megszűnt a területre a szennyvíz bevezetése és ezzel egyidőben elkezdődött a folyamatos javítás, szépítés.

A gondoskodás nem véletlen, a területen található homokbánya már régóta természetvédelmi terület az itt fészkelő ritka, védett madarak és egyéb állatok miatt. A Sóstó madárvilágában a szárcsák, a réce-, vöcsök- és poszáta-félék mellett a nagykócsag, a fehérgólya, és a barna rétihéja is előfordul. A területhez tartozik a 121 hektáros Homokbánya, ahol számtalan botanikai ritkaság van. Szárazságtűrő növényzetének védett fajtái az orchidea-félék (kosborok), a homoki nőszirom, a békakonty, a pókbangó és az érdes csüdfű
Az elmúlt évben kialakításra került egy tanösvény, amely a terület jellemző pontjaira vezet el. A székesfehérvári 92,7 hektáros Sós-tó természetvédelmi terület. A hozzá tartozó területtel természeti értékei oktatási, nevelési feladatokra, valamint pihenés és ökoturizmus céljára is alkalmassá teszik.

A Terep

A terület jellegzetességeit bemutató tanösvény útvonala kb. 5 km hosszú, néhol mély-homokos utakon keresztül, egyes helyeken jelentősebb szintkülönbségekkel vezet körbe. A túrába két helyen lehet bekapcsolódni.

Adatok

Tulajdonos:

Székesfehérvári Önkormányzat
Cím: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
Telefon: 06/22/537-200; Fax: 06/22/314-264
Természetvédelmi kezelő:
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Mezőföld Tájegység
Cím: 8000 Székesfehérvár, Tolnai u. 1.
Telefon: 06/22/510-537

Nyitva tartás: szabadon látogatható

sosto_terkep

Tömegközlekedési eszközök:

A terület megközelíthető a 10-es, a 11-es, 11A-s, a 15-ös és a 39-es helyi járatú buszokkal.
A 10-es a Szedreskerti lakótelepről indul, leszállni a Temesvári utcai megállónál kell. Innen a Batthyány utcán elindulva a tanösvény nyugati kapuja 2-3 percnyi sétával elérhető.
A 11-es busz szintén a Szedreskertről indul. Leszállni a Segesvári utcánál kell. A nyugati kapu már a megállóból látszik.
A 11A a Csapó utcától indul, leszállni szintén a Segesvári utcai megállónál kell.
A 39-es a Vasútállomásról indul, leszállni a Segesvári utcánál kell.
A tanösvény keleti kapuja megközelíthető a 15-ös busszal, amely a Csapó utcától indul és a Szárcsa utcánál kell leszállni.

Online buszmenetrend

Útvonal gépjárművel:
Székesfehérvártól a Szekszárdra vezető 63-as úton haladjunk a Kegyeleti-parkig, majd tovább gyalog a dűlőúton a vízmű mögött, vagy a parkolóból induló tanösvényen.

Parkolási lehetőség:

A tanösvény bejáratainál kialakított parkolókban tudunk megállni