Parázstapló

Phellinus igniarius

Fotó: © Fődi Attila

Termőtest: 10–30 cm széles, fiatalon gumós, majd pata vagy vánkos alakú. Matt, fiatalon rozsdabarnás, majd szürke, feketés. Felülete rücskös egyenetlen, gyakran mélyen barázdált, idősebb részein felrepedező, gyakran zöldalgákkal bevont. Növekedő széle rozsdabarna, lekerekített.

Termőréteg: likacsos, sárgás, majd rozsdabarnás, szürkés árnyalattal. Pórusai rétegezettek, igen aprók, kerekdedek.

Tönk: nincs.

Hús: fás keménységű, zónázott. Sötét rozsdabarna, csokoládébarna, a felületen csaknem fekete.

Spórapor: fehér, nem amiloid.

Előfordulás: januártól decemberig (egész évben), élő vagy elhalt lombosfákon, főként füzeken nő. Fehérkorhadást okozó, jellegzetes nekrofiton.

Étkezési érték: nem ehető.

Fajleírás:

Gerhardt, Ewald: Gombászok kézikönyve. Budapest : M-érték Kiadó, 2011. p. 550.
Igmándy Zoltán: A magyar erdők taplógombái. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1991. pp. 82–83.