Kőris-tapló

Perenniporia fraxinea

Fotó: © Fődi Attila

Termőtest: évelő, kalapja 10–30 cm széles, félkör alakú, oldaltálló, kalapbőre vékony, kemény kéregszerű, krém-, mogyorószínű, szürkés- vagy feketésbarna színű, dudoros, körkörösen barázdált. Széle éles.

Termőréteg: fehéres, majd halványbarnás, pórusai szűkek (4–5 db/mm), kerekdedek.

Tönk: nincs.

Hús: max. 5 cm vastag, gyakran sávozott, világos vagy sötétebb parafaszerű és -színű, jellegzetes szaga vagy íze nincs.

Spórapor: fehér, dextrinoid.

Előfordulás: januártól decemberig (egész évben), lombosfák törzseinek tövében, talajban hagyott tuskóin, hazánkban elsősorban akácon, azon kívül gesztenyén, gledícsián, nyárfán, platánon és tölgyön terem. Európa más országaiban főként kőrisen, azon kívül almán, bodzán, bükkön, cseresznyén/szilván, dión, eukaliptuszon, fűzön, olajfán, ostorfán, nyíren, szilen, vadgesztenyén és vasfán nő. Fehérkorhadást okozó, hazánkban elég gyakori nekrotróf parazita faj, a telepített akácosaink legnagyobb károsítója.

Étkezési érték: nem ehető, étkezésre alkalmatlan faj.

Fajleírás:

Gerhardt, Ewald: Gombászok kézikönyve. Budapest : M-érték Kiadó, 2011. p. 544.
Igmándy Zoltán: A magyar erdők taplógombái. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1991. pp. 78–79. [Perenniporia cytisina rendszertani néven]
Ryvarden, Leif, Melo, Ireneia: Poroid fungi of Europe. Oslo : Fungiflora, 2014. p. 299.