Lactarius pubescens

 
Fotó: © Fődi Attila

Kalap: 5–12 cm széles, fiatalon domború, majd kiterül és közepe bemélyed, enyhén tölcséressé válik, pereme sokáig begöngyölt. Színe fehéres, halványrózsás, szárazon nem, nedvesen is csak enyhén zónázott. Felülete, különösen a széle felé szőrös-bozontos, idővel lecsupaszodhat.

Lemezek: kezdetben fehéresek, majd húsrózsásak, lefutók.

Tönk: 2–5 cm hosszú, 0,8–2 cm átmérőjű, hengeres vagy lefelé vékonyodó, belseje üregessé válhat, a kalaphoz hasonló színű.

Hús: kemény, merev, pattanva törik. Fehéres színű, jellegzetes illata nincs. Tejnedve fehéres, megszáradva is fehéres marad, égetően csípős ízű.

Spórapor: krémszínű (rózsás árnyalattal), amiloid.

Előfordulás: augusztustól novemberig, füves területeken, parkokban, moha között, lápokon, különböző talajon, nyír alatt terem (nyírfa-mikorrhizás). Hazánkban nem gyakori.

Étkezési érték: enyhén mérgező. Erősen csípős, gyantaszerű anyagokat tartalmaz, melyek hányást, hasmenést okozhatnak.

Fajleírás:

Gerhardt, Ewald: Gombászok kézikönyve. Budapest : M-érték Kiadó, 2011. p. 404.